A versírásról
Vers
Figyelmeztetés: -
Befejezve: 2014. 12. 12.
Még tavaly volt a gimiben egy Slam Poetry est, amire beültem nézőként. Ámulva hallgattam a verseket, és persze irigykedtem. Az est végén viszont volt Open Mic és verseny is. Amatőr, a versíráshoz annyira nem értő sulistársaim nagy lelkesedéssel versengtek egymás ellen. Én nem tartottam magam olyan jónak, hogy akár csak megpróbáljak verset írni időre, majd felolvassam mások előtt. De aznap este mégis ihletet kaptam. Ez a vers az est után pár órával íródott. Talán a formán érződik a slames hatás, de minőségileg nem ér fel egy vérbeli slames vershez.
Verset írni? Én nem tudok.
Százszor meg százszor hiába próbáltam
Kitéptem minden fióka-tollam
idejekorán - s még csodálkoztam, hogy
csupasz szárnyakkal a porba zuhanok.
Ott vártam reszketve új, színes tollakra
arra, hogy végre én is szárnyalhassak
De a hajnal nem hozott ihletet
csak grafitszagot és csonka rímeket.
Leültem még egyszer, lázasan számoltam
tömpe ujjaimon szótagot és sorokat
vártam hogy jöjjön valami szép és bátor,
hajtott a keserű koffeinmámor.
A papíron, bármi is volt, halva született
- gyűlöltem a költészet ily meggyalázását.
Tépett galacsinként zúgott át a szobán, míg
én kerestem, hogy kiolthassam, azt a bizonyos vénát.
S most itt állok; remélem elhiszed ha mondom,
verset írni én nem tudok…
De én is csak ember vagyok, lásd;
S szeretném ha tudnád, amit érzel
nálam jobban nem érti senki más.
Figyelmeztetés: -
Befejezve: 2014. 12. 12.
Még tavaly volt a gimiben egy Slam Poetry est, amire beültem nézőként. Ámulva hallgattam a verseket, és persze irigykedtem. Az est végén viszont volt Open Mic és verseny is. Amatőr, a versíráshoz annyira nem értő sulistársaim nagy lelkesedéssel versengtek egymás ellen. Én nem tartottam magam olyan jónak, hogy akár csak megpróbáljak verset írni időre, majd felolvassam mások előtt. De aznap este mégis ihletet kaptam. Ez a vers az est után pár órával íródott. Talán a formán érződik a slames hatás, de minőségileg nem ér fel egy vérbeli slames vershez.
Verset írni? Én nem tudok.
Százszor meg százszor hiába próbáltam
Kitéptem minden fióka-tollam
idejekorán - s még csodálkoztam, hogy
csupasz szárnyakkal a porba zuhanok.
Ott vártam reszketve új, színes tollakra
arra, hogy végre én is szárnyalhassak
De a hajnal nem hozott ihletet
csak grafitszagot és csonka rímeket.
Leültem még egyszer, lázasan számoltam
tömpe ujjaimon szótagot és sorokat
vártam hogy jöjjön valami szép és bátor,
hajtott a keserű koffeinmámor.
A papíron, bármi is volt, halva született
- gyűlöltem a költészet ily meggyalázását.
Tépett galacsinként zúgott át a szobán, míg
én kerestem, hogy kiolthassam, azt a bizonyos vénát.
S most itt állok; remélem elhiszed ha mondom,
verset írni én nem tudok…
De én is csak ember vagyok, lásd;
S szeretném ha tudnád, amit érzel
nálam jobban nem érti senki más.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése